cinóber A: 1621 Cinober (Szenczi Molnár: Dict.); 1763 Czinóber (NSz.); 1844 cinnober (Nszt.) J: ‹fn› 1 1621 ’narancsvörös színű ásvány | Zinnober’ (↑); 2 1788 ’cinóberfesték | Zinnoberfarbstoff’ (Nszt.) | ‹mn› 1811/ ’cinóbervörös 〈szín〉 | zinnoberrot’ (Nszt.)
Vándorszó. | ≡ Ném. Zinnober; fr. cinabre; ol. cinabro; szbhv. cinober; cseh cinobr; stb.: ’cinóber’. Vö. még lat. cinnabari ’ua.’ [< gör. κιννάβαϱι ’ua.’]. ⇒⌂ A magyarba főleg német közvetítéssel került át. ∼ A (R.) cinobrium ’cinóber’ (1525 k.: MNy. 11: 83), (R.) cinabaris ’cinóberfesték’ (1714: SzT.) és (R.) cinábor ’cinóber’ (1788: MNy. 70: 93) a latinból származnak; vö. lat. (h.) cinobrium; lat. cinnabaris; lat. (k.), (h.) cinnabar: ’ua.’.
☞ EtSz. cinóbriom a. is; TESz.; EWUng.