cincér A: 1845 cincér (Nszt.) J: ’hosszú csápú, karcsú testű, jellegzetes cincogó, ciripelő hangot hallató bogár | Bockkäfer (Cerambycidae)’
Tudatos szóalkotásal keletkezett származékszó. | ⌂ A tő azonos a →cincog-éval. A végződés az -ér névszóképző; vö. →búvár, füzér (→fűz¹) stb. A megnevezés alapja a bogár ciripelő, cincogó hangja. ⌘ Nyelvújítási szó. ∼ A bogár egyéb megnevezései: cincinbogár (1794: EtSz. cincin a.); hegedűs-cincin (1795 k.: NSz.); cincúr (1808: Sándor I.: Toldalék); cincibogár (1832: NSz.); cinabogár (1832: NSz.).
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ cincog