címer¹ A: 1326 Cymer (Turul 1901: 98); 1416 u./² cimèrlete [sz.] (MünchK. 52vb); 1527 Cymoͤre (ÉrdyK. 38); 1533 cymmeryth (NySz.); 1585 Czemer, czeymereket (SzT.); 1708 Tzímer (Pápai Páriz: Dict.); 1790 Tzímére (NSz.); 1862 czímėr (CzF.); nyj. cimbëre (Nyatl. kukorica-címer a.) J: ‹fn› 1 1326 ’megkülönböztető, ábrás jelvény 〈vmely közösség jelképeként〉 | Wappen, Schild’ # (); 2 1395 k. ’tollbokréta a sisakon | Helmbusch’ (BesztSzj. 94.); 3 1416 u./¹ ’felirat, címfelirat | Inschrift’ (BécsiK. 275); 4 1533 ’madár bóbitája; taraj | Schopf, Federbusch; Kamm 〈von Hühnervögeln〉’ (Murm. 1024.); 5 1533 ’jelkép | Symbol’ (); 6 1552 ’ismertető jegy, ismérv | Kennzeichen’ (Heltai: Dial. I4a); 7 1570 ’cégér, cégtábla | Aushängeschild’ (SzT.); 8 1736 ? ’szarvasmarha felfelé hajló, nagy szarva; agancs | aufwärts gerichtete, große Hörner des Viehs; Geweih’ (MNy. 50: 101), 1791 ’ua.’ (NSz.); 9 1760 ’bugás v. füzéres, porzós virágzat 〈nádé, kukoricáé, rizsé〉 | Rispe, Ähre 〈vom Schilf, Mais, Reis〉’ (NSz.); 10 1773 ’dísz, ékesség | Schmuck’ (Nszt.); 11 1773 ’jelleg; sajátság | Charakter; Eigenschaft’ (Nszt.); 12 1942 ’a jószág legszebbje | schönstes Stück einer Herde’ (Szűcs S.: Sárrét 30) | ‹mn› 1798 ’kiváló | hervorragend’ (NSz.) Sz: címeres 1411 Cymeres [szn.] (OklSz.) | címerlet 1416 u./¹ cimerlètbèn ’cím, felirat | Inschrift’ (BécsiK. 178)

Vándorszó. |  ≡  Ném. Zimier, (kfn.) zimier ’sisakforgó, sisakdísz’; fr. cimier ’ua.’; le.  (R.) cymer ’tollbokréta’; szlk. címer ’címer’; szbhv. cimer ’ua.’. A franciából terjedt el [< fr. cime ’csúcs, hegyes vég’].  ⇒⌂  A magyarba francia és német közvetítéssel került át.  ⌂  A főnévi 3–12. jelentés, ill. a melléknévi jelentés metaforikusan keletkezett.

EtSz.; MNy. 26: 302; Bárczi: FrJsz. 25; TESz.; MNy. 65: 451; EWUng. baltacim, cím, címer³, csuma