cifra A: 1518 k. czifra (MNy. 55: 424); 1552 tziffráßtac meg [sz.] (Heltai: Dial. G8a); nyj. cipra (MTsz.) J: ‹mn› 1 1518 k. ’díszes | verziert’ # (↑); 2 1616 ’cikornyás 〈beszéd〉 | floskelhaft 〈Reden〉’ (NySz.); 3 1630 ? ’erkölcstelen, parázna | unzüchtig, buhlerisch’ (SzT.), 1635 ’ua.’ (SzT.); 4 1764 ’csillogó 〈nyomorúság〉 | glänzend 〈Elend〉’ (NSz.); 5 1785 ’durva szavakat halmozó 〈káromkodás〉 | übermäßig derb 〈Fluch〉’ (Nszt.); 6 1787 ’tarka 〈állat〉 | bunt 〈Tier〉’ (Nszt.); 7 1808 ’ízléstelenül díszes, csicsás | aufgeputzt’ # (NSz.); 8 1809 ’különös | sonderbar’ (NSz.) | ‹fn› 1 1548 ’ékesség, dísz | Schmuck’ (MNy. 67: 487); 2 1568 ’pompa; dísz | Pracht; Putz’ (NySz.); 3 1569 ’díszítmény | Ornamentierung’ (MNy. 55: 424); 4 1577 ’nulla, zérus; számjegy | Null; Zahlzeichen’ (Nyr. 69: 20); 5 1644 ’rejtjel | Chiffre’ (NySz.); 6 1644 ’szajha | Hure’ (SzT.); 7 1776 ’hivalkodóan díszes öltözék | aufgeputzte Kleidung’ (Nszt.); 8 1779 ’cifrázás 〈zenében〉 | Verzierung 〈in der Musik〉’ (Nszt.); 9 1877 ’rajz | Zeichnung’ (Nyr. 6: 373) Sz: cifráz 1552 tziffráßtac meg (Heltai: Dial. G8a) | cifrálkodik 1568 ciffralkoǵatok (NySz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (k.) cifra, ziphra ’zéró, nulla; szám(jegy); titkos (írás)jel’, (h.) ziphra, ziffra ’jel; szám(jegy)’, cifra ’zéró, nulla; titkos (írás)jel; jelentéktelen ember’. Forrása az arab ṣifr ’üres; zéró, nulla; szám(jegy)’. Matematikai szakszóként terjedt el. A ’titkosírásjel’ jelentés azon alapul, hogy egy titkosírás számjegyekből is állhat.  ≋  Megfelelői: ném. Ziffer; fr. chiffre; stb.: ’szám(jegy); titkosírásjel’; vö. még ném.  (R.) ’zéró, nulla’.  ⌂  A melléknévi 1. jelentés alapja az, hogy a kis köröcskét, azaz a nulla jelét különféle mesterségekben díszítő elemként alkalmazták.  ∼  Idetartozik: sifríroz ’titkosírással ír’  (1878: MNv. 1878. dec. 15.: 794); ez a ném. chiffrieren ’ua.’ átvétele.

☞ EtSz.; MNy. 14: 93; Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.→ zérus