cet A: 1395 k. teth hal [ɔ: ceth] (BesztSzj. 322.); 1405 k. chet hal (SchlSzj. 821.); 1508 Cetek (DöbrK. 231); 1519 Cetthalakath (JordK. 7); 1565 cét-hal [?] (NySz.); 1805 czët (NSz.) J: ’bálna | Wal’ #

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. cetus, cetos, cete ’bálna’, (k.) ceta ’ua.’, (h.) cet(h)us ’tengeri szörny; bálna; harcsa’ [< gör. κῆτoς, κήτη [többes szám] ’bálna’].  ≋  Megfelelői: ol. cete, ceto; or. кuт; stb.: ’bálna’. Az us végződés nélküli cet alakhoz vö. →advent, →dékán stb.

EtSz.; TESz.; EWUng.