ceremónia A: 1416 u./¹ ceꝛimoniackal (BécsiK. 55); 1552 ceremoniackal (Heltai: Dial. A2b); 1708 Tzérémónia (Pápai Páriz: Dict. Cĕrĕmōnia a.); 1736 ceremónia (SzT.); 1895 czërëmónia (Balassa J.–Simonyi: TMNy. 182); nyj. cinimória (ÚMTsz.) J: 1 1416 u./¹ ’vallási szertartás; szertartás | Ritus; Zeremonie’ (↑); 2 1704 ? ’formaság; felesleges körülményesség | Formalität; überflüssige Umständlichkeit’ # (SzT.), 1736 ’ua.’ (SzT.); 3 1752 ’szokás | Gepflogenheit’ (NSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. caerimonia, caeremonia ’vallási cselekedet v. szokás, ünnepi szertartás’, (kés.) ceremonia ’ua.’, (k.) ’áldozat’, cerimonia ’(vallási) ünnep’, (e.) ’ua.’ [tisztázatlan eredetű]. ≋ Megfelelői: ném. Zeremonie; fr. cérémonie; stb.: ’ceremónia’. ⌂ Az 1. jelentését – különösen vallási tekintetben – kiszorította a →szertartás.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.