cement² A: 1778 cement (KözlSz. 29/2: 83); 1787 czémentet (Nszt. cement a.); 1838 czimenttel (NSz.) J: 1 1778 ’habarcs; vakolat | Mörtel; Bewurf’ (↑); 2 1838 ? ’szürke, porszerű építési kötőanyag | Zement’ # (Tzs.), 1865 ’ua.’ (Babos: KözhSzt.); 3 1915 ’fogcement | Zement für Zahnfüllungen’ (MNy. 11: 168) Sz: cementez 1790 cémentezi (Nszt.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Zement ’egy fajta építőanyag, kötőanyag; fogcement’, (R.) ziment ’egy fajta építőanyag; habarcs’ [< fr. (ófr.) ciment ’ua.’; vö. →cement¹]. ≋ Megfelelői: szbhv. cement; cseh cement; stb.: ’cement’.
☞ EtSz.; TESz. cement a.; EWUng.→ cement¹