cekker A: 1816 Czökör (Gyarmathi: Voc. 97); 1867 czekkereket (Nszt.); 1887 Czüőkör (Herman: HalK. 779); nyj. cëkkër (NyF. 34: 54) J: ’〈főleg háncsból, szalmából, újabban műanyagból font〉 szatyor, kosár | Einholtasche, Korb 〈bes. aus Bast, Stroh, Kunstfasern geflochten〉’
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (baj.-osztr.) zecker, zökker, – ném. (au.) Zöger ’szatyor’ [< ném. (kfn.) zogen ’megy, siet; ráncigál, vonszol; stb.’]. ∼ Idetartoznak: (N.) cekkedli, cekkerli, cikidli ’kisebb szatyor’, amelyek a ném. (baj.-osztr.) zeckerl ’ua.’ szóra mennek vissza; a szóvéghez vö. →hokedli, →nokedli stb.
☞ EtSz. cökör a.; TESz.; EWUng.→ cúg