céh [8] A: 1466 Czech (OklSz.); 1552 tzéboͤl (Heltai: Dial. B1b); 1600 Czéh ladayat [?✐] (OklSz.); 1847 czékek (NSz.); nyj. cég (NyF. 40: 53) J: 1 1466 ’azonos foglalkozású iparosok, kereskedők egykori érdekvédelmi testülete | Zunft’ # (↑); 2 1552 ’baráti (szórakozó) társaság | Trinkgesellschaft’ (↑); 3 1585 ’gyülekezet | Versammlung’ (Cal. 214)
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.) zeche, zech, (h.) zech: ’többek összefogása, szövetkezése egy közös cél érdekében; ilyen gyűlés, összejövetel színhelye’ [germán eredetű; vö. ang. (óang.) tiahh ’nemzetség; banda, társaság’; óész. germ. tē ’meghatározás, rendelkezés’; stb.]. ⌂ Az átvétel még a szó végi m. χ > h > Ø hangváltozás lezárulása előtt ment végbe; a magánhangzó megnyúlása is ezzel függ össze.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ cech