cappolódik ∆ A: 1615 czappolodni [sz.] (NySz.) J: ’sárban gázolva cammog | im Schlamm waten’
caplat × A: 1845 czaplatásai [sz.] (Jelenkor 1845. jún. 19.: 291); 1877 czȧflȧt (Nyr. 6: 273); nyj. cablat (MTsz.) J: 1 1845 ’keresve, kutatva járkál | etw suchend herumgehen’ (↑); 2 1853 ’csatangol | herumschweifen’ (Nszt.); 3 1873 ’sárban gázolva jár | im Schlamm waten’ (Nyr. 2: 135)
Relatív fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A relatív tő -l gyakorító képzővel keletkezett. Az abszolút tő összefügg a →cafat, →cáfol stb. tövével. A végződés visszaható, ill. műveltető képző. ∼ Idetartoznak: cafog ’lucsokban, sárban jár’ (1831: Kreszn.); (N.) caflag (MNy. 5: 185): ’iszapban, sárban gázol’; ceblet, ceflet ’ua.’ (MTsz.); szeplet ’ua.’ (ÚMTsz.).
☞ MNy. 9: 388; EtSz. cafog a., cáppolódik a.; TESz. caflat a.; EWUng.→ cafat, cafka, cáfol