capistráng × A: 1787 tsapiſtrát (MNy. 36: 336); 1794 tsapisztra (Nyr. 49: 91); 1799 tzapistrák (Márton J.: MNSz.–NMSz. Zapfenstreich a.); 1842 Csapisztráng (NSz.); 1846 czapistrángot (NSz.); 1847 czapisták (NSz.); 1884–1885 czapfinstrák (NSz.) J: ’esti takarodó 〈a katonaságnál〉 | Zapfenstreich’
Német (au.) jövevényszó. | ≡ Ném., (au.) Zapfenstreich ’esti katonai jeladás: takarodó’, tkp. ’hordódugóra mért ütés’ [< ném. Zapfen ’dugó, dugasz’ + Streich ’ütés’]. A sörös- és boroshordók dugóinak beverése egyben jeladás volt a katonáknak arra, hogy befejezzék a tivornyát, és bevonuljanak a táborba vagy a laktanyába. ≋ Megfelelője: le. capstrzyk ’takarodó’. ⌂ A változatok leginkább népetimológiával keletkeztek a →csap² és az →istráng alapján. Az a végű változatok a többes számnak érzett -ák végűekből vonódtak el.