cakni × A: 1807/ czakkenes [sz.] (SzT.); 1813 Czakenes [sz.] (SzT.); 1876 czaknis [sz.] (Nyr. 5: 144); 1891 cakli (Nyr. 21: 19) J: 1 1807/ ’fogacska a szegélydísz csipkézetében; cakkozott szegélydísz | Zackenlitze; zackige Bordüre’ (); 2 1893 ’hajhullám | Haarwelle’ (NSz.)

cakk A: 1844 ? Cak (NSz.); 1877 czakkos [sz.] (Nszt.) J: 1 1877 ’fogazás ruhadarab, terítő v. más tárgyak szélén; zegzugos vonal | Zacke; Zickzacklinie’ (); 2 1880 ’pofaszakáll | gezackter Backenbart’ (Nyr. 9: 137); 3 1914 ’tésztakocka; ruhaszövet darabkája | Zacken, Fleckerl 〈Teig, Stoff usw.〉’ (Nyr. 43: 269); 4 1959 ’homlokra, halántékra fésült haj | Ohrlocke’ (ÉrtSz.) Sz: cakkos 1877 () | cakkoz 1884 kiczakkozott [sz.] (Nyr. 13: 288)

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Zacken, (baj.-osztr.) tsakn̥: ’cakk(ozás), fogazat; ruhaszegély csipkézése; sarok; fog(azat), csúcs stb.’ | ném. Zacke, (N.) zack: ’kiálló fogazat, csúcs; ’hegyes sziklaorom, sziklacsúcs stb.’ [germán eredetű; vö. ang. tack ’szög, cövek’; norv. tagg ’cakk(ozás), fog(azás)’; stb.].  ⌂  A ni végződéshez vö. →dózni, →fecni stb. A li végződés a →cetli, →hecsedli stb. analógiájára keletkezhetett. A cakni 2., ill. a cakk 2–4. jelentései metaforák.

Tóth I.: MDivatsz. 17; TESz. cakk a. is; EWUng.