burnót ∆ A: 1748 bornóttyát [t-j] (NySz.); 1781 burnót (NSz.); 1809 Barnót (Simai: VSzót. 1: 200) J: ’tubák | Schnupftabak’
Oszmán-török jövevényszó, valószínűleg szerbhorvát közvetítéssel is. | ≡ Oszm. burnot, (R.) burun otu ’tubák, burnót’; – vö. még szbhv. burmut, (N.) bùrnut ’ua.’. Az oszmánban a oszm. burun ’orr’ + ot ’fű(féle)’ szavakból jött létre. ≋ Megfelelői más balkáni nyelvekben is megvannak: blg. (N.) бypмýт; mac. бypмyт; albán burrnot: ’burnót’. ⌂ A szó kései előfordulása és regionális elterjedése szerbhorvát közvetítésre mutat.
☞ EtSz.; TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 83; EWUng.