bunyevác A: 1704 bunivácz (Pusztai); 1798 Bunyevátzoknak (Nszt.); 1833 Bunyovátz (Kassai: Gyökerésző 1: 379); 1881 Bunyėvácz (NSz.) J: ‹mn› 1704 ’a bunyevácokkal kapcsolatos, rájuk jellemző | bunjewatzisch’ (↑) | ‹fn› 1798 ’a horvátok egyik néprajzi csoportjának tagja | Bunjewatze’ (↑)
Szerbhorvát jövevényszó. | ≡ Szbhv. Bunjevac ’bunyevác’ [? < szbhv. Buna ’‹folyó Hercegovinában›’]. ∼ Ugyanerre az etimonra megy vissza a (R.) bunyó ’bunyevác’ (1885: Nszt.), amely a szbhv. (N.) Búnjo ’ua.’ alakból származik [< szbhv. Bunjevac (↑)].
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 113; TESz.; EWUng.