bumfordi A: 1705 Bomfordi, Bonfordi (Jurkovich: II. Rákóczi 167); 1851 bunfordi (NSz.); 1880 bumfordit (NSz.); nyj. bamfurgyi, Bumhargyi (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1 1705 ’bohóc; színész | Possenreißer; Schauspieler’ (↑); 2 1835 ’tökfilkó, balek, együgyű fráter | Einfaltspinsel’ (Tzs. Rülps a.); 3 1880 ’pufók, kövérkés gyermek | dickliches, rundliches Kindchen’ (↑) | ‹mn› 1 1759 ’ostoba, buta | unvernünftig, dumm’ (MNy. 69: 49); 2 1759 ’komor; haragos | düster; zornig’ (MNy. 69: 49); 3 1777 ’aránytalan, formátlan, ormótlan | unförmig!!!’ (Nszt.); 4 1808 ’ostoba; műveletlen | derb; ungebildet’ (Sándor I.: Toldalék); 5 1838 ’tenyeres-talpas; esetlen, ügyetlen | vierschrötig; ungeschickt’ (Tsz.)

Játszi szóalkotással keletkezett összetett szó. |  ⌂  A bum + fordi összetételi tagokból keletkezett, amelyek önálló szóként nem adatolhatók. Az előtag a →bamba tövével, az utótag a →szeleburdi, →lecsperdi, →hebehurgya utótagjával függhet össze. A -di kicsinyítő képzőnek látszik; vö. →oktondi, →pökhendi stb. Keletkezésében a →fordít is közrejátszhatott; vö. (N.) kanfurgyi ’kacér, parázna, szemérmetlen’  (NyF. 16: 49).  ∼  A (N.) bömfördi ’ostoba, buta; esetlen, otromba’  (ÚMTsz.) a bumfordi-ból keletkezett hangrendi átcsapással.

☞ MNy. 4: 241, 11: 409; TESz.; MNy. 64: 151; EWUng.→ bamba, hebehurgya, lecsperdi, szeleburdi