buksi A: 1793 buksi (Nszt.); 1863 Baksi (Kriza [szerk.] Vadr. 492) J: ‹mn› 1 1793 ’ostoba, csökönyös 〈fej〉 | stur 〈Schädel〉’ (↑); 2 1836 ’nagy(ra nőtt) 〈fej〉 | groß 〈Kopf〉’ (Nszt.); 3 1806 ’lebukó 〈vízi állat〉 | untertauchend 〈Wassertier〉’ (NSz.); 4 1839 ’alattomos | hinterlistig’ (MTsz.); 5 1851 ’buta; ügyetlen | dämlich; ungeschickt’ (NSz.) | ‹fn› 1 1803 ’fejét lógató, álszent ember | Kopfhänger’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Kopfhänger a.); 2 1807 ’nagy fejű ember, főleg gyerek | Mensch, bes. Kind mit großem Kopf’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 3 1825 ’〈ember, különösen gyerek kedveskedő megszólításaként〉 | 〈als kosende Anrede von Menschen, bes. von Kindern〉’ (Nszt.); 4 1841 ’fejecske, kobak | Kürbis 〈scherzhaft für Kopf〉’ (Nszt.)

Játszi szóalkotással keletkezett származékszó. |  ⌂  A →bukik-ból jött létre -si melléknévképzővel; alaktanához vö. →kapzsi; vö. még vaksi (→vak). Eredeti jelentése ’nagy ‹fej›’, ill. ’nagy fejű ember, főleg gyerek’ lehetett. Ehhez a jelentéshez vö. még bukfejes ’nagyfejű’  (1873: Nyr. 2: 206); ez a buk- (amely a →bukik alapján tudatosan megalkotott, folyamatos melléknévi igenévi értékben áll) + fejes ’vmilyen fejű’ (→fej²) szavak összetétele.  ⚠  Onomatopoetikus eredete kevésbé valószínű.

☞ AkNyÉrt. 23/10: 22; TESz.; EWUng.→ bukik