brutális A: 1790 brutális (Nszt.) J: ’durva, kíméletlen | brutal’
brutalitás A: 1810 brutalitás (Nszt.) J: ’durvaság, kíméletlenség | Brutalität’
A szócsalád korábbi tagja, a brutális latin jövevényszó. | ≡ Lat. brutalis ’oktalan, értelmetlen, (vad)állatias’ [< lat. brutus ’érzéketlen, értelmetlen’]. ≋ Megfelelői: ném. brutal; fr. brutal; stb.: ’brutális’. ⌂ A szó végi s-es kiejtés a hazai latinságra vezethető vissza; vö. →aktuális, →fatális stb.
A brutális valószínűleg szintén latin jövevényszó. | ≡ Vö. lat. (k.) brutalitas ’ostobaság, butaság’, (h.) ’nyerseség, durvaság’. ≋ Megfelelői: ném. Brutalität; fr. brutalité; stb.: ’brutalitás’. Nem zárható ki azonban, hogy a ném. Brutalität alapján a →humanitás, →kapacitás analógiájára későbbi latinosítás történt.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ bruttó