bravúr A: 1789 bravúrból (Nszt.); 1844 bravura (NSz.) J: ’kiváló teljesítmény | Bravour(stück)’ Sz: bravúros 1851 bravouros (Nszt.) | bravúroskodik 1883 bravúroskodhassék [sz.] (Koszorú 1883/5: 71–72)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Bravour ’kiváló teljesítmény, remeklés’; ang. bravura ’bravúrária’; fr. bravoure ’bátorság, vitézség’; ol. bravura ’ua.’. Az olaszból terjedt el [< ol. bravo ’bátor; ügyes, rátermett, okos’]. ⇒⌂ A magyarba német vagy francia közvetítéssel került át. Az a-ra végződő változat az olaszból származik.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ brávó