brancs A: 1836 brancheban (HasznMul. 1836. márc. 12.: 163); 1873 brandzsú [sz.] (MNy. 63: 101); 1890 brancsunkat (NSz.); 1891 bráns (Füredi: IdSz. branche a.); 1895 bransába (Nszt.) J: 1 1836 ’szakma; üzletág | Branche’ (↑); 2 1890 ’baráti társaság 〈bizalmas v. pejoratív〉 | Kreis von guten Kameraden 〈scherzhaft od. pejorativ〉’ (↑)
Francia jövevényszó, valószínűleg német közvetítéssel. | ≡ Fr. branche ’ág, gally, elágazás, folyóág; (szak)terület, szakma’; – vö. még ném. Branche ’üzletág, ágazat; szakma’. A franciában a lat. (kés.) branca ’láb, talp, mancs’ átvétele. ≋ Megfelelői: szbhv. branša ’szakma, üzletág, szakterület’; cseh branže ’ua.; csőcselék, söpredék’; stb.
☞ TESz.; EWUng.