böngészik A: 1759 bengézve [sz.] (NSz.); 1763 bengészni [sz.] (NSz.); 1767 boͤngézoͤ [sz.] (NSz.); 1807 Böngészni [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 1917 bëngészik [▽] (MNy. 13: 125) J: 1 1759 ’fáradságos kereséssel összegyűjt | mit mühevollem Suchen sammeln’ (↑); 2 1763 ? ’írásokban, könyvekben szórványosan fellelhető anyagot keresgél | in Schriften, Büchern herumstöbern’ # (↑), 1839 ’ua.’ (NSz.); 3 1781 e./ ’a szedéskor száron felejtett gyümölcsöt, természt megkeresi | im Obstgarten Nachlese halten’ (NSz.) Sz: böngésző 1879 böngészőé ’termést keresgélő személy | Nachlese haltende Person’ (Nszt.); 1996 ’számítógépes (kereső)program | Browser 〈Internet〉’ (NSz.) | böngészde 1958 böngészde ’egy fajta könyvesbolt, antikvárium | Art Buchhandlung, Antiquariat’ (Nszt.)

bönge × A: 1790 bengéi (Nszt. benge² a.); 1838 Bönge (Tsz.); nyj. bënge (MTsz.) J: 1 1791 ’rügy; bogyó | Auge 〈an Bäumen〉; Beere’ (↑); 2 1808 ’szedéskor száron felejtett fürt, termés; apró szőlőfürt | nach der Obsternte und der Weinlese am Stengel zurückgebliebene Frucht, Traube; kleinwinzige Traube’ (Sándor I.: Toldalék)

Belső keletkezésű szócsalád, de a tagok egymáshoz való viszonya tisztázatlan. |  ⌂  A feltehető alapszó a →bog palatális változata, a bög lehet. A böngészik származékszó, amely vagy ebből az alapszóból, vagy a bönge alakból keletkezett. A végződés -sz igeképző; az alaktanhoz vö. egerészik (→egér), eprészik (→eper).

A bönge szintén lehet származékszó. |  ⌂  A bög-ből jött létre -e kicsinyítő képzővel. Az is lehetséges azonban, hogy a böngészik-ből keletkezett elvonással. A szó belseji n szervetlen járulékhang; vö. →bogáncs, →bogrács stb.

A szócsaládhoz még |  ∼  Idetartoznak a következő, főleg népnyelvi szavak: böndöly  (1825: EtSz.); (N.)böncső, böncsők, böngyő, böngyőke: ’apró szemű szőlő’  (Nyatl. szőlőfürt a.); (N.) böndő ’ua.’  (MTsz. böndöly a.).  ≂  Tisztázatlan idetartozású a benge ’varjútövis; madárberkenye’  (1807: MagyFűvészk. 1: 178) növénynév.

☞ EtSz. 1. benge a.; MNyj. 8: 104; TESz. bönge a. is; EWUng.→ bog