bödön A: 1214/ ? Bodun [szn.] (VárReg. 321.); 1270 ? Budunfelde [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 12: 13); 1435 ? Bodon [szn.] (MNy. 71: 115); 1484 Bodon-kwth [hn.] (OklSz. bodon a.); 1561 bodonj (OklSz. bodon a.); 1685 doͤboͤnoͤkbe (NySz.); 1770 k. döbbeny (EWUng.); 1776 Bedény (MNy. 71: 381); 1787 bö́dön (Nszt.); 1794 bödön (NSz.); 1805 Budon (HOklSzj. 29); 1838 Bugyonka [sz.] (Tsz.); 1840 deben (MTsz. döbön a.); nyj. bodom (ÚMTsz.); dëbën (MTsz. döbön a.) J: 1 1214/ ? ’〈élelmiszer tartására való〉 fa- v. fémedény | Holz- od. Metalltönnchen 〈für Nahrungsmittel〉’ # (), 1561 ’ua.’ (); 2 1484 ’a kút gödrének kibélelésére felhasznált odvas v. kivájt fatörzs; kútkáva | hohler Baumstamm als Brunnenauskleidung; Brunnenkranz’ (); 3 1770 k. ’méhköpű | Bienenstock’ (); 4 1783 ? ’horgonycsörlő | Gangspill’ (NSz.), 1832 ’ua.’ (NSz.); 5 1817 ’egyetlen fa törzséből vájt csónak | Einbaum’ (MNy. 70: 91); 6 1831 ’odvas fa; fa törzsében levő odú | hohler Baumstamm mit Loch im Stamm’ (NSz.); 7 1857 ’〈bányában〉 szállítóedény | Fördergefäß’ (Nszt.)

Szerbhorvát és szlovén jövevényszó. |  ≡  Szbhv. badanj ’dézsa, kád; üreges, odvas fatörzs, amelyen át a vízimalom kerekére ömlik a víz’, (R. Kaj) bedenj ’dézsa, kád’; szln. bedenj ’ua.; üreges, kivájt fatörzs ‹kútbéléshez›; egyetlen fatörzsből vájt csónak; méhkaptár’ [a szlávban germán eredetű; vö. ném.  (ófn.) butin ’csöbör, puttyony’; ang.  (óang.) byden ’dézsa, tartály, hordó’; stb.; a germán szavak eredetéhez vö. →puttony].  ≋  Megfelelői más szláv nyelvekben is megtalálhatók.  ⌂  A szó eleji d-s változatok hangátvetéssel keletkeztek, ebben talán a szlk. debna ’láda; hordócska’ is közrejátszhatott. A 4. jelentés metonímia a 2. jelentés alapján: a csörlő hengere fatörzsből készült. A 7. jelentés metafora az 1. jelentés alapján.  ⌂⇒  A magyarból: rom. budăi ’sajtár; vajköpülő hordó; kútbélés’.

EtSz. bodony a., bödöny a.; Kniezsa: SzlJsz. 106; TESz.; EWUng. bodnár