bozót A: 1731 k. Bozóthság [sz.] [hn.] (MNy. 48: 188); 1770 Bozótban (MNy. 60: 221) J: 1 1731 k. ’nádas, gazos, vizenyős hely | Röhricht; schilfiger, wässeriger Ort’ (↑); 2 1783 ’cserjékből, bokrokból álló sűrű növényzet | Horst, Dickicht’ # (Nszt. bozótos a.) Sz: bozótos 1783 bozótos (Nszt.)
Bizonytalan eredetű, talán fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A tő összefügghet a →bizgat és a →borzad szócsaládjáéval. A magyarázatot a tő lehetséges onomatopoetikus kapcsolatai támogatják, viszont a szóvég szokatlansága, esetlegesen képző voltának analógiákkal alá nem támaszthatósága gyengíti.