szócikk megosztása

bóvli A: 1891 bovli (PécsiF. 1891. febr. 21.: [1]); 1912 bóvlijukkal (Nszt.) J: [jelzői értékben] ’értéktelen 〈áru〉 | Ausschussware’

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Bovel, Bofel, Bafel, (B.) bofl: ’selejtes, értéktelen áru’ [< jidd.  (ném.) bowel ’ua.’ < héber  (talm.) babel, bafel ’ua.’].  ⌂  A -li szóvéghez vö. →cetli, →hecsedli stb.  ≁  A powel ’bóvli’  (1842: MNy. 69: 494) aligha tekinthető magyar szónak.

☞ TESz.; EWUng.