boszorkány A: 1552 boszorkanyok (NySz.); 1582 Bozorkansagban [sz.] (SzT.); 1907 basszerkányos [sz.] (Nszt. boszorkányos a.); nyj. baszorkáj (Imre: FelsSz.); boszorgány (Bálint: SzegSz.) J: ’az ördöggel való kapcsolata miatt természetfölötti hatalmúnak (és ártó szándékúnak) tartott személy, főleg nő | Hexe’ # Sz: boszorkányos 1681 boszorkányos ’bűvös, varázslatos | zauberhaft’ (SzT.); 1786 ’különleges, bonyolult 〈szerkezet〉 | besonder, kompliziert 〈Apparat〉’ (Nszt.); 1908 ’bravúros, virtuóz 〈ügyességű〉 | sehr geschickt’ (NSz.)

boszor × A: 1665 boszorsagott [sz.] (MNy. 75: 255) J: 1 1665 ’boszorkány | Hexe’ (↑); 2 1854 ’halálfejes lepke | Totenkopf 〈Art Schmetterling〉’ (Nszt.)

boszorka A: 1798 boszorkák (Nszt.) J: ’boszorkány | Hexe’

A szócsalád alapja, a boszorkány ótörök jövevényszó. |  ≡  Üzb.  (N.) basïrġan ’boszorkány’; vö. még csag. basïrġan-; oszm. basırgan-; üzb. basïrġan-: ’lidércnyomása van’ [< török *bas- ’nyom, megnyom’; vö. →baszik]. A ’(meg)nyomó’ > ’lidércnyomás’ > ’ártó szellem’ > ’boszorkány’ jelentésváltozás már a törökben végbemehetett.  ⌂  A magyarba átkerült alak *basarkan lehetett.

A boszorka elvonás. |  ⌂  A boszorkány-ból keletkezett a tévesen képzőnek felfogott szóvég elhagyásával.

A boszor elvonás. |  ⌂  A boszorka alakból keletkezett a tévesen kicsinyítő képzőnek felfogott szóvég elhagyásával.

A szócsaládhoz még |  ⌂⇒  A magyarból: szlk. bosorka; rom.  (erd.) bosorcáie; stb.: ’boszorkány’.

☞ Gombocz Z.: BTLw.; MNy. 43: 10; TESz.; Hadrovics: UElSk. 154; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.