borzad A: 1516 k. felborzadas [sz.] (Nyr. 34: 200) J: 1 1516 k. ’égnek mered 〈haj, szőr〉 | die Haare stehen ihm zu Berge’ (↑); 2 1554 ’iszonyodik vmitől | schaudern’ # (RMKT. 3: 103); 3 1669 ’〈hidegtől, félelemtől, undortól〉 összerázkódik | zusammenzucken 〈vor Kälte, Furcht, Ekel〉’ # (NySz.) Sz: borzadály 1823 borzadály (Nszt.)

borzongat A: 1548/ borzogattyac [t-j] (Tinódi: Cronica k3b); 1787 borzongató [sz.] (Nszt.) J: 1 1548/ ’borzol | zerzausen’ (↑); 2 1577 k. ’megremegtet | erzittern machen’ # (OrvK. 215); 3 1777 ’iszonyattal tölt el | mit Schauder erfüllen’ # (NSz.)

borzas A: 1566 borzas (Heltai: Fab. 98); 1655 borzos (NySz.); 1725 Borzás (NSz.); nyj. bozzos (MTsz.) J: 1 1566 ’zilált, kócos | zerzaust’ # (↑); 2 1577 ’durva szőrű | grobhaarig’ (KolGl.)

borzaszt A: 1585 foͤl borzasztom (Cal. 98) J: 1 1585 ’felmereszt 〈hajat, szőrt〉 | sträuben 〈Haar〉’ (↑); 2 1585 ’iszonyattal tölt el | mit Schauder erfüllen’ # (Cal. 489); 3 1862 ’undorral tölt el | mit Ekel erfüllen’ (CzF.) Sz: borzasztó 1585 Borzaszto ’rémes, szörnyű | schrecklich’ (Cal. 489)

borzong A: 1789 borzongás [sz.] (Nszt.) J: ’〈hidegtől, félelemtől, undortól〉 összerázkódik | erzittern 〈vor Kälte, Furcht, Ekel〉’ #

borzalom [4] A: 1814 borzalmat (Szily: NyÚSz.); 1816 borzalom (NSz.) J: ’iszonyatot keltő dolog; iszonyat | Grauen erregendes Ding; Schauder’ # Sz: borzalmas 1832 borzalmas (Nszt.)

borzol A: 1833 borzolva [sz.] (HasznMul. 1833. febr. 13.: 102); 1855 borzalva [sz.] (Nszt.) J: 1 1833 ’széttúr, kócol 〈hajat, szőrt〉 | zerzausen 〈Haare〉’ # (↑); 2 1883 ’〈szél, szellő〉 vminek a felületét fodrozza | kräuseln 〈Wind Wasseroberfläche〉’ (Nszt.)

Onomatopoetikus tőből származó szócsalád. |  ⌂  A tő összefügg a →bozót-éval, a →bizgat szócsaládjáéval, valamint a palatoveláris párhuzamosság alapján a →berzenkedik szócsaládjáéval is. A szó belseji r szervetlen járulékhang. A végződések különféle igeképzők, ill. az -s melléknévképző és az -alom főnévképző. Az eredeti, konkrét jelentéstartalmat leginkább a borzas és a borzol őrzi, a szócsalád többi tagjának esetében ma inkább az absztrakt jelentésárnyalatok vannak használatban.  ≂  Tisztázatlan idetartozású a Borzolth  [sz.]  [szn.]  (1392: ZsigmOkl. 1: 297).

☞ MNy. 5: 11, 61: 398; EtSz. borzas a.; TESz.; EWUng.→ berzenkedik, bizgat, torza-borza