borsó A: 1229/ ? Burſors [? ɔ: Burſovs] [sz.] [hn.] (VárReg. 358.); 1254 ? Bursoteluk [hn.] (OklSz.); 1268/ Bursos [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 448); 1298/ Borsowhyg [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 785); 1341 Borsod [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 713); 1395 k. borſo (BesztSzj. 478.); 1522 ? Bosso [szn.] (MNyTK. 86: 81); 1629 barsó [?] (EtSz.); 1788 Boſsó (MNy. 5: 285); 1875 borsu (Nyr. 4: 521) J: 1 1395 k. ’veteményborsó | Erbse’ # (); 2 1395 k. ’〈hüvelyesek neveként〉 | 〈als Name versch. Hülsenfrüchte〉’ (BesztSzj. 479.); 3 1584 ’bab | Bohne’ (NySz.); 4 1950 k. ’bükköny | Wicke’ (Nyatl. bükköny a.) Sz: borsós 1229/ ? [hn.] (); 1268/ [hn.] (); 1572 borsos (NySz.) | borsó(d)zik 1647 meg-borsozék ’lúdbőrös lesz | eine Gänsehaut bekommen’ (NySz.)

Ótörök jövevényszó. |  ≡  Ujg. burčaq; oszm. burçak; csuv. părśa; stb.: ’borsó’ [? <  török *bur- ’rügy, fiatal hajtás, levél’]. Megfelelője a mongolban is megtalálható.  ⌂  A magyarba átkerült alak *burčaγ lehetett. A szóvég alakulásához vö. →koporsó, →orsó stb. A nyelvjárásokban élő ’bab(szem)’ jelentés déli szláv (szbhv. vagy szln.) hatásra keletkezhetett. A borsó(d)zik (a háta) származék jelentése azon alapul, hogy a fázástól, félelemtől az emberi testen kisebb-nagyobb, olykor borsószemnyi dudorok alakulhatnak ki.

Gombocz Z.: BTLw.; NyK. 49: 216; Doerfer: TE. 2: 281; TESz.; Róna-Tas–Berta: WOT.; EWUng. borsóka, csicserborsó, gyalog-, török-