borbolya × A: 1522 ? Borbola [szn.] (MNyTK. 86: 60); 1583 Irôm barbara, Irôm borbala (EtSz.); 1783 üröm-barbolya (EtSz.); 1793 borboja (Nszt.); 1808 Borbolya (NSz.); nyj. burbolya (ÚMTsz.) J: ’sóskafa | Berberitze’
Bizonytalan eredetű, esetleg latin jövevényszó. | ≡ Vö. lat. (k.) barbaris, (tud.) Berberis vulgaris: ’borbolya’ [tisztázatlan eredetű]. ≋ Megfelelői: ném. Berberitze, Berberis; ang. berberis, berberry; stb.: ’ua.’ ⌂ A szóvég alakulását talán a Barbara [szn.] (1282 u.: MNy. 47: 187) befolyásolta.
☞ EtSz.; TESz.; EWUng.