bomba A: 1685 k. bombikat (MonHung. 1: 93); 1686 bumbi (EtSz.); 1688 Pumakat (MNy. 9: 129); 1704 megbombáztatom [sz.] (NySz.); 1709 bummák (Horváth M.: NEl.); 1786 Bombé (Nyr. 46: 26) J: 1 1685 k. ’egy fajta, robbanóanyaggal töltött harci eszköz | Bombe’ # (↑); 2 1875/ ’vulkáni törmelék | Lavastück’ (NSz.); 3 1925 ’〈sportban〉 erős lövés, ütés | Bombenschuss, Schlag 〈im Sport〉’ (Bánhidi: Sportny. 216) Sz: bombáz 1704 [sz.] (↑)

Vándorszó. |  ≡  Ném. Bombe; fr. bombe; ol. bomba; or. бoмбa: ’bomba’. Vö. még lat.  (h.) bomba ’ua.’. Katonai műszóként az olaszból terjedt el [< ol. bombo ’durranás, csattanás, robaj’ < lat. bombus ’zúgás, morajlás’ < gör. βόμβoς ’ua.’].  ⇒⌂  A magyarba az í, é (esetleg a) végű változatok a német, az a végű változatok az olasz közvetítésévell kerültek át.  ⌂  Korábbi megnevezések: tüzes labda ’bomba’  (1651: NySz. Lapta a.).  ∼  Idetartoznak: (R.) bompli, bumpli ’bomba’  (1686: Horváth M.: NEl.), ezek egy -(e)l kicsinyítő képzős bajor-osztrák alakra mennek vissza.

☞ EtSz.; Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.→ bombarda