bolyh A: 1561 Bohayba (NySz.); 1789–1790 Bolyhaival (Nszt. boholy a.); 1811 bojh (EtSz. bolyhos a.); nyj. bohójȧ (ÚMTsz.) J: 1 1561 ’pelyhes tapintású ruha | flauschiges Oberkleid’ (↑); 2 1789–1790 ’sűrű, puha tapintású szálak vminek a felületén | Flaum, Zotte’ # (↑); 3 1812 ’bélbolyh | Darmzotte’ (Nszt. boholy a.)

bolyhos A: 1793 bojhos (Nszt.); 1796 e. bolyhos (MNy. 36: 200); 1800 bannyas (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 1807 Bojhós (Márton J.: MNSz.–NMSz.); nyj. bolhos (ÚMTsz.) J: 1 1793 ’szőrös | behaart’ (↑); 2 1796 e. ’borzas | zerzaust’ (↑); 3 1797 ’bolyhokkal borított | flaumig’ # (Nszt.); 4 1799 ’fürtös | zottig’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Zottig a.)

A szócsalád feltehető alapja, a bolyh ismeretlen eredetű. |  ⌂  Az elsődleges változat egy kétszótagos bohoj ~ bohaj lehetett. A szóvégi ly egyszerű írásváltozat. A bolyh alak h : ly > ly : h hangátvetéssel és a második szótagi magánhangzó kiesésével keletkezhetett; vö. →kályha, →pehely stb.

A bolyhos származékszó. |  ⌂  A bolyh--ból keletkezett feltehetőleg az -s melléknévképzővel.

A szócsaládhoz még |  ≂  Tisztázatlan idetartozású a (R.) bohu ’vmilyen ruhadarab’  (1783: MNy. 7: 222).

☞ EtSz. bolyhos a., bannyas a. is, bohaj a. is; TESz. bolyhos a.; Bakos F.: REl. 209; EWUng.→ molyhos, pehely