bolt² A: 1211 ? Bolt [szn.] (PRT. 10: 507); 1416 u./¹ aboltal (BécsiK. 286); 1430 k. both (SchlGl. 1110.); 1481 Bolta (MNy. 13: 252); 1560 k. Bold hayasz [ɔ: bolthajtás] (GyöngySzt. 88.); 1569 Balth (MNy. 55: 542) J: 1 1211 ? ’bolthajtás | Gewölbe’ (↑), 1416 u./¹ ’ua.’ (↑); 2 1481 ’üzlet | Laden, Geschäft’ # (↑); 3 1508 ’bolthajtásos helyiség; kamra, pince | Räumlichkeit mit gewölbter Decke; Kammer, Keller’ (Bakos J.: Szműv. 35); 4 1585 ’ív; szivárvány | Bogen; Regenbogen’ (Cal. 90) Sz: boltos 1494 Bolthos [szn.] (OklSz.); 1560 k. ‹mn› ’ívelt, domború; boltíves | gewölbt’ (GyöngySzt. 3614.); 1796 ‹fn› ’kereskedő, árus | Kaufmann’ (Nszt. boltos² a.) | boltoz 1510 boltoʒnÿ [sz.] (PéldK. 28) | boltozat 1561 boltozatát (EWUng.)

Olasz  (É.) jövevényszó. |  ≡  Ol.  (giul.), (vel.) volto ’boltozat, boltíves mennyezet’, (mil.), (rom.) volt ’ua.’, – ol. volta ’ív, bolthajtás’ [<  latin voltus ’hajlott, íves’].  ≋  Megfelelői: szbhv.  (N.), (R.) bȏlta ’boltozat; üzlet’, szln.  (N.) bȏlta ’ua.; (áru)raktár’; rom. boltă ’boltozat’; stb.  ⌂  A magyar szó eleji b megfelel az északolasz v ~ β ~ b hangváltakozásnak; vö. →börzsöny. A bolta és a bolt változatok az olasz nő-, ill. hímnem párhuzamos alakjai. A 2. (és az ebből keletkezett 3.) jelentés metonimikusan alakult: a középkori bolthelyiségek bolthajtásosak voltak. A 4. jelentés az 1. alapján keletkezett metafora.  ⚠  A déli szlávból való eredeztetés kevésbé valószínű.

☞ NytudÉrt. 50: 92; TESz.; GPann. 1: 126; EWUng.