bolha A: [1200 k.] Bulhadu [sz.] [hn.] (An. 33.); 1228 k./ Bolchas [sz.] [hn.] (PRT. 1: 691); 1252 Balhagumur [hn.] (OklSz.); 1395 k. balha (BesztSzj. 1142.); 1405 k. bolha (SchlSzj. 1726.); 1405 k. baha (SchlSzj. 2081.); 1708 Boha (Pápai Páriz: Dict. Pūlex a.); 1762 Bóha (Pápai Páriz: Dict. Pūlex a.); nyj. buha (MTsz.); búha (ÚMTsz.) J: 1 [1200 k.] ’egyfajta apró vérszívó rovar | Floh’ # (↑); 2 1405 k. ’egyfajta gyermekjátékszer | Art Kinderspielzeug’ (↑); 3 1840 ’〈különféle célokra való〉 fácska | Holzteile versch. Werkzeuge’ (MTsz.) Sz: bolhás 1228 k./ [hn.] (↑) | bolház 1573 bolhazot (SzT.) | bolhászkodik 1702 bolhászkodnak (NySz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. buha, buva ’bolha; egy fajta gyermekjáték’; szln. bolha ’ua.; különféle szerszámok fából készült része’; szlk. blcha ’bolha; egy fajta gyermekjáték’; or. блoхa ’bolha’; stb. [indoeurópai eredetű; vö. óind plúṣiḥ; gör. ψύλλα; stb. ’ua.’].

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 98; TESz.; EWUng.