bohém A: 1879 bohéme (FővL. 1879. febr. 13.: 173); 1885 Bohême (NSz.); 1887 bohem (NSz.); 1893 bohém-élet (NSz.) J: ‹fn› 1 1879 ’kissé könnyelmű életmódot folytató, művészi v. írói hajlamú emberek világa | Boheme’ (↑); 2 1880 ’kissé könnyelmű életmódot folytató, művészi v. írói hajlamú ember(ek) | Bohemien’ (Hon 1880. aug. 12.: [3]) | ‹mn› 1887 ’a bohémekkel kapcsolatos; a bohémvilághoz tartozó | der Boheme gemäß; zur Boheme gehörig’ (↑)

Francia jövevényszó, esetleg német közvetítéssel is. |  ≡  Fr. bohème ’Csehországból származó; cigány; a bohémokhoz tartozó; bohémvilág; bohém életmód; bohém személy’; – vö. még ném. Boheme ’a művészek kötetlen életvitele, életmódja’, Bohemien ’a bohémokhoz, bohémvilághoz tartozó’. A francia szó a lat.  (k.) bohemus ’Csehországból származó, ott honos’ szóra megy vissza: ezzel Franciaországban a cigányokat nevezték meg, mivel e népcsoport hazájának Csehországot tartották.  ≋  Megfelelői: ang. Bohemian ’cseh (ember); cigány; bohém (ember)’, Bohemia ’Csehország; bohém, bohémvilág’; or. бoгeмa ’bohémvilág; bohém (ember)’; stb.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ bajor