boci A: 1795 Boczikák[na]k [sz.] (NSz.); nyj. boccsi, bucsi (ÚMTsz.) J: 1 1795 ’kisborjú | Kälbchen’ # (↑); 2 [jelzői értékben is] 1810 ’ostoba személy | dumme Person’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Kalbskopf a.); 3 1867 ’tehén | Kuh’ (NSz.)
Játszi szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ Valószínűleg a bec (→bece) nem adatolt veláris változatából jött létre -i kicsinyítő képzővel. A veláris hangalak keletkezése a →borjú analógiás hatásával magyarázható. A cs-t tartalmazó változat a →bocs² hatására jöhetett létre. ∼ Idetartoznak: baca ’kisborjú’ (1816: NSz.); bocó ’ua.’ (1838: Tzs. Boczi a.); boc ’ua.’ (1883: NSz.).
☞ TESz.; EWUng.