szócikk megosztása

bizmut A: 1757 Bismutum (MNy. 64: 350); 1777–1783 biszmut, vismuth (Szőkefalvi Nagy: KémEl. 34); 1791 vizmuth (Szőkefalvi Nagy: KémEl. 34); 1891 Bizmut (Péch: MNBánySz.) J: ’vörösesfehér, fémes fényű kémiai elem | Wismut’

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. Wismut; ang. bismuth; fr. bismuth; stb.: ’bizmut’. Vö. még lat.  (tud.) bismutum, bisemut(h)um, vismuthum ’ua.’. A német nyelvi hatás által vált elterjedtté. Forrása: tisztázatlan.  ⇒⌂  A magyarba a latinból és a németből került.

☞ TESz.; EWUng.