bírság A: 12. sz. vége/ bırſagnop (HB.) J: 1 12. sz v./ ’utolsó ítélet | das Jüngste Gericht’ (↑); 2 1276 ’hivatalosan kiszabott büntetés, büntetéspénz | Buße, Strafgeld’ # (OklSz.) Sz: bírságol 1552 birſágolyác (Heltai: Dial. H7a)
Származékszó. | ⌂ A →bír szóból névszóképzővel. Még az alapszó alapjelentését hordozza: ’hatalma van vmi felett, képes, (meg)tehet’; vö. még →bíró. ⌂⇒ A magyarból: lat. (h.) birsagium ’büntetéspénz; bírság, pénzbüntetés’; szbhv. biršag; rom. (erd.) birșág: ’ua.’.
☞ MNy. 4: 156; TESz.; EWUng.→ bír