bíbor A: 1181 Bibubra [ɔ: Bibura] [sz.] [szn.] (MNy. 49: 80); 1264 Bybur [szn.] (OklSz.); 1392 Byborusberch [sz.] [hn.] (OklSz.); 1395 k. bibor (BesztSzj. 694.); 1604 Bébor (Szenczi Molnár: Dict.) J: ‹fn› 1 1181 ? ’finom lenszövet | feines Leinengewebe’ (↑), 1395 k. ’ua.’ (↑); 2 1508 ’vörös színű ruhaanyag; bársony | rotfarbiger Kleiderstoff; Samt’ (DöbrK. 481); 3 1763 ’bíborszín; pirosság | Purpurfarbe; Rot’ # (NySz.); 4 1860 ? ’bíborcsiga nedvéből nyert festékanyag | aus dem Saft der Purpurschnecke gewonnener Farbstoff’ (Fogarasi: MNZsebsz. Purpurin a.), 1879 ’ua.’ (MagyLex. 1: 24); 5 1959 ’bíborhere | Inkarnatklee (Trifolium incarnatum)’ (ÚMTsz.) | ‹mn› 1 1585 ’bíborszínű 〈ruha〉; vörösre festett 〈ruha〉 | purpurfarben 〈Kleid〉; rot gefärbt 〈Kleid〉’ (Cal. 209); 2 1641 ’lenszövetből való 〈ruha〉 | aus Leinengewebe gemacht 〈Kleid〉’ (NySz.) Sz: bíboros 1392 [hn.] (↑); 1508 biborost ’bíbor színű 〈tárgy〉 | purpurfarben 〈Gegenstand〉’ (DöbrK. 476); 1836 ’bíbornok, kardinális | Kardinal’ (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A főnévi 2. jelentés metonímia a →bársony alapján; ezt a változást az tehette lehetővé, hogy – feltehetőleg a jelölt szövet értékessége miatt – a bíbor gyakran szerepelhetett együtt a ’vörös szövetanyag; vörös szín’ jelentésű bársony-nyal. A főnévi 3. jelentés metonímia a 2. jelentés alapján. A melléknévi jelentések jelzői használatban keletkeztek.  ⚠  Nemzetközi műveltségszóként (vö. gör. πoϱφύϱα; lat. purpura; ném. Purpur; stb.: ’bársony; bíborszín; bíborcsiga’), ill. a →búb származékaként való magyarázata hangtani és tárgytörténeti okokból téves.

☞ NéprÉrt. 8: 217; EtSz.; MNy. 49: 76; TESz.; EWUng.; MNy. 92: 335→ búb