betlehem A: 1801 Betlehent (Nszt.); 1804 Betlehemünk (NSz.); 1877 betlehėmėt (NSz.); 1878 betlehöm (NSz.); nyj. betlëent (ÚMTsz.); bötlehöm (Bálint: SzegSz.) J: 1 1801 ’a betlehemi istállót, barlangot a bibliai alakokkal együtt ábrázoló, papír- v. faalkotmány | Weihnachtskrippe’ (MNy. 76: 253); 2 1805 ’betlehemes játék | Krippenspiel’ (MNy. 76: 253) Sz: betlehemes 1828 Betlehemesekkel ‹fn› ’betlehemező 〈ember, társaság〉 | Krippenspieler’ (NSz.) | betlehemez 1844 betlehemezés [sz.] ’betlehemes játékot bemutat, előad | Krippenspiel vortragen’ (NSz.)

Köznévvé vált tulajdonnév. |  ≡  A Betlehem helynévből keletkezett (13. sz. eleje/ bethle[hem-bele] (KTSz.)) [< lat.  (e.) Bethlehem bibliai [hn.]]. Forrása: héber Bēt-leḥem  [hn.], tkp. ’a kenyér háza’. Hasonló köznevesüléshez vö. fr.  (N.) bétiem ’gyermekszínház, ahol csak Jézus születését mutatják be’; szbhv.  (N.) betlem, betlehem ’karácsonyi betlehemes jászol’; szlk. betlehem ’ua.’.  ⌂  A bibliai helynév Magyarországon személynévként és helynévként is használatban volt: 1156/ Bethleem  [szn.]  (MonStrig. 1: 110); 1235 Bethleem  [hn.]  (Suciu: DicTr. 1: 66); 1305 Bethlend  [hn.]  (Suciu: DicTr. 1: 66).

☞ EtSz.; Ethn. 2: 55; TESz.; Benkő-Eml. 46; EWUng.