beretra † A: 1518 k. beretraÿok (PeerK. 340); 1538 bretra (Pesti: Nomenclatura L3); 1565 Berétra [?✐] (NySz. bërëtra a.); 1585 bérétra (Cal. 163); 1763 biretra (NSz.); 1890 bërëtra (NySz.) J: ’(katolikus) papi süveg | Kopfbedeckung eines katholischen Priesters, Birett’

beretrom † A: 1561 Biretrum (OklSz. bërëtra a.); 1570 Beretremokath, Beretromoth (MNy. 55: 424); 1621 birétrom (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’(katolikus) papi süveg | Kopfbedeckung eines katholischen Priesters, Birett’

birétum A: 1563 berethõ (MNy. 55: 424); 1566 biretomot (Heltai: Fab. 165); 1816 birétum (EtSz.) J: ’(katolikus) papi süveg | Kopfbedeckung eines katholischen Priesters, Birett’

Olasz, ill. latin jövevényszók. |  ≡  A beretra alakhoz vö. ol. lat.  (e.) birretum, (h.) bir(r)et(t)um, bir(r)etrum: ’katolikus papok három- v. négyágú fejfedője’, beretta ’papi süveg; lapos sapka’. A beretrom és birétum alakhoz vö. lat.  (e.) birretum, (h.) bir(r)et(t)um, bir(r)etrum ’katolikus papi süveg’. Ezek a szavak a lat. birrus, byrrhus ’rövid, csuklyás köpeny’ szóra mennek vissza [kelta eredetű; vö. ír  (kír) berr; wal. byrr; stb.: ’rövid’]. Vö. még prov. berret ’papi süveg’.  ⌂  A birétum a katolikus egyház szóhasználatához tartozik.  ∼  Ugyanebből az etimonból származik a barett ’perem nélküli, lapos fejfedő’  (1841: Nszt.); ez a fr. barrette ’ua.’ átvétele, esetleg a ném. Barett ’ua.’ közvetítésével is.

☞ EtSz. birétum a. is; TESz. birétum a.; EWUng.