bér A: 1121/ ? Byr [hn.] (MNy. 23: 362); 1138/ ? Beris [sz.] [szn.] (MNy. 32: 132); 1416 u./¹ haio bėrt (BécsiK. 240); 1541 bires [sz.] (NySz.) J: 1 1138/ ? ’díjazás, munkabér | Lohn’ # (↑), 1416 u./¹ ’ua.’ (BécsiK. 311); 2 1416 u./¹ ’használati, bérleti díj | Miete’ # (BécsiK. 240) Sz: béres 1138/ ? [szn.] (↑); 1416 u./² berès ’szolga | Knecht’ (MünchK. 96ra) | bérel 1416 u./¹ meǵberlettèm (BécsiK. 311) | bérlet 1795 bérlet (Szily: NyÚSz.) | bérlemény 1808 Bérlemény (Sándor I.: Toldalék) | bérenc 1835 bérencz (Tzs. Miethling a.)

Jövevényszó, de az átadó nyelv vitatott. | 1 Csuvasos típusú ótörök jövevényszó. |  ≡  Csuv. paru ’adó, kötelező beszolgáltatás’; vö. még Kāšγ. bergü ’adósság’; oszm. vergi ’adó, kötelező beszolgáltatás’; stb. [< török *bēr- ’ad’].  ⌂  A magyarba átkerült alak feltehetőleg *berü (< *bergü) lehetett. A szó belseji g még az ótörökben eltűnhetett (vö. →igy). 2 Déli szláv jövevényszó. |  ≡  Blg.  (N.) бup ’adó’; szb.  (R.) bir ’egyházi adó’; hv.  (R.) bir ’adó’ [esetleg török eredetű (↑)]. ▣  ⌂  A származékok részben nyelvújítási képzések.  ⌂⇒  A magyarból: rom. bir ’bér, adó’.

☞ Gombocz Z.: BTLw.; Kniezsa: SzlJsz. 796; TESz.; MNy. 63: 439; Doerfer: TE. 4: 43; Ligeti: TörK. 33, 121; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ hűbér, kis-, lak-