bennfentes A: 1872 bennfentes (Nszt.); nyj. benfidens, benfites (ÚMTsz.) J: ’beavatott; egy klikkhez, zárt csoporthoz tartozó | eingeweiht; zu einer Clique gehörend’
Összetett szó. | ⌂ A benn (→benne) + (R.) fentes határozói alárendelő összetétele. Az utótag a (R.) fentes ’ravasz, furfangos; csalárd’ (1456 k.: SermDom. 2: 672) lehet. Ez talán a →fen ’élesít, élez’ befejezett melléknévi igenevéből -s melléknévképzővel alkotott származékszó. Az alaktanhoz vö. jártas (→jár), kopottas ’elhasznált, ócska’ (< →kopik) stb. Az is lehetséges azonban, hogy a fentes a (R.) fentet ’vhova lohol; kószál’ (ÚMTsz.) igéhez köthető, amely ugyancsak a →fen egyik származéka lehet. – A benfites változat a →fitel hatására keletkezhetett.