-beli

I szigetbeli A: 1372 u./ Cipruſ ʒӱgetebely (JókK. 93) J: ’szigeten található | sich auf einer Insel befindend’ | házbeli A: 1416 u./¹ hazbèli (BécsiK. 73) J: ’a háznéphez tartozó | zum Hausvolk gehörend’ | pokolbeli A: 1495 e. pocolbeli (GuaryK. 20) J: ’a pokolban található | sich in der Hölle befindend’ | helybeli A: 1529 e. helbely (VirgK. 60) J: [gyakran főnévként is] ’helyi lakos, ott lakó | ortsansässig’ # | Ilyenek még: égbeli ’mennyei | himmlisch’ (1531: ÉrsK. 475); vidékbeli ’helyi lakos, ott lakó | ortsansässig’ (1531: ÉrsK. 426); mennybeli ’égi | himmlisch’ (1531: ÉrsK. 502)II korbeli A: 1372 u./ korbelÿ (JókK. 156) J: ’egy adott életkorban levő | von einem gegebenen Alter’ | időbeli A: 1527 ydoͤmbelyeknek (ÉrdyK. 372) J: ’egy adott időhöz tartozó | zeitlich, zu einer gegebenen Zeit gehörend’ # | esztendőbeli A: 1600 k. Esztendöbelÿ (BrassSzt.) J: ’(egy)éves | einjährig’ | Ilyenek még: szekulumbeli ’egy adott évszázadból származó | aus einem gegebenen Jahrhundert stammend’ (1767: Pápai Páriz–Bod: Dict.); múltévbeli ’az elmúlt évhez tartozó | aus dem vorigen Jahr stammend’ (1863: NSz.)III társaságbeli A: 1372 u./ tarſaſagonkbelÿ (JókK. 98) J: 1 1372 u./ ’egy adott társaságból, csoportból származó 〈személy〉 | aus gegebener Gemeinde stammend 〈Person〉’ (↑); 2 1790 ’jó társasághoz tartozó 〈személy〉 | zur guten Gesellschaft gehörend 〈Person〉’ (NSz.) | nemzetbeli A: 1531 nemzetbelÿhez (ÉrsK. 357) J: ’egy generációhoz, egy néphez tartozó | zu einer Generation, zu einem Volk gehörend’ | hadbeli A: 1531 hadbelÿ (ÉrsK. 515) J: ’a hadsereghez tartozó | zum Heer gehörend’ | egyházbeli A: 1560 k. Egyhazbelj (GyöngySzt. 4419.) J: ’egyházi istentisztelethez tartozó | zur Kirche als Gottesdienst gehörend’ | Ilyenek még: rendbeli ’a ranggal járó | vom Rang und Stand’ (1560 k.: GyöngySzt. 2894.); tanácsbeli ’a tanácsot érintő | zum Rat gehörend’ (1577: KolGl.)IV jonhbeli † A: 1372 u./ yo[n]habelÿ (JókK. 72) J: ’a lélekben lakozó, található | sich in der Seele befindend’ | kézbeli A: 1508 kezebeli (DöbrK. 141) J: ’a kezekben található | sich in den Händen befindend’ | lábbeli A: 1519 laabbelýben (JordK. 306) J: ’cipő | Schuh’ #V művelkedetbeli † A: 1416 u./² mu̇uèlkedètbèli (MünchK. 16ra) J: ’a viselkedést, magatartást illető, érintő | das Verhalten betreffend’ | hitbeli A: 1588 Hitbeli (NySz.) J: ’a hitet érintő, azzal kapcsolatos | den Glauben betreffend’ | tisztességbeli A: 1590 Tisztessegbeli (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 129) J: ’a becsületet érintő, azzal kapcsolatos | zur Ehre gehörend’ | Ilyenek még: kórságbeli ’betegséget illető, azzal kapcsolatos | zu einer Krankheit gehörend’ (1519: JordK. 533); egészségbeli ’az egészséggel kapcsolatos, azt érintő | zur Gesundheit gehörend’ (1519: JordK. 459)VI törvénybeli A: 1519 teruenbely (CornK. 65) J: ’a törvénnyel kapcsolatos, ahhoz tartozó | zum Gesetz gehörend’ | énekbeli A: 1531 eennekbelÿ (ÉrsK. 518) J: ’az éneklésen keresztül kifejezett | durch Gesang ausgedrückt’ | szóbeli A: 1627 szó-béli (NySz.) J: ‹mn› 1627 ’szóban elhangzó | verbal, mündlich’ # (↑) | ‹fn› 1896 ’szóban adott felelet, vizsga | mündliche Prüfung’ # (NSz.) | írásbeli A: 1757 irásbeli (NSz.) J: ‹mn› 1757 ’írott | schriftlich’ # (↑) | ‹fn› 1937 ’írásban tett vizsga | schriftliche Prüfung’ # (Sauvageot: MFrSz.) | Ilyenek még: beszédbeli ’a beszédet illető | das Sprechen, die Rede betreffend’ (1708: Pápai Páriz: Dict.); pénzbeli ’pénzbeni, pénzzel való | geldlich’ (1870: CzF.)VII abbeli A: 1520 Az beli (PozsK. 10); 1862 abbeli (CzF.) J: ’arra vonatkozó, azt érintő | diesbezüglich, -betreffend’ | ebbeli A: 1520 ez beli (PozsK. 5) J: ’erre vonatkozó, ezt érintő | diesbezüglich’

Összetételi utótag, származékszó. |  ⌂  A →bél--ből keletkezett -i melléknévképzővel; önálló szóként nem fordul elő. Az összetételeknek az 1. csoportban helyhatározói, a 2. csoportban időhatározói, a 3. csoportban társhatározói (valamilyen csoporthoz tartozást kifejező) jelentésük van. A 4. csoportban levő utótagok egy fajta beletartozást fejeznek ki, de a lábbeli, amely eredetileg ugyancsak melléknév lehetett, nem inesszívuszi viszonyt fejez ki, inkább egy ősi metonimikus szemléletmódról tanúskodik; vö. fejébe nyomja a kalapot ’felteszi a kalapot’  (1877: NSz.). Az 5. csoport összetételei többé-kevésbé elvont értelműek. A 6. csoportban a -beli átvitt értelmű helyviszonyt fejez ki, a 7. csoportban az összetételeknek mutató névmási funkciójuk van.  ∼  Az összetételi utótag magánhangzó-harmónia szempontjából nem illeszkedő alakban is előfordul; vö. 1508 magabaly ’saját magában, önmagában’  (DöbrK. 218).

☞ MNyTK. 88; TESz. lábbeli a.; EWUng.→ az¹, bél, egyház, ének, esztendő, ez¹, had, hely, hit, idő, ír¹, jonh, kéz, kor, láb, mű, nemz, pokol, sziget, szó, társ, tiszt, törvény