béles A: 1395 k. beles (BesztSzj. 1261.); 1533 Bellus (Murm. 2099.); 1555 belews methelew (MNy. 72: 126); 1585 béles (Cal. 408) J: 1 1395 k. ’lepényféle; kalácsféle | Art Fladen; Art Kuchen’ (↑); 2 1585 ’réteges, töltelékes sült tészta | blätteriges, gefülltes Gebäck’ (Cal. 99)
Származékszó szófajváltása. | ⌂ A béles ’töltött, megtöltött’ (< →bél) melléknév főnevesülése. Ez a folyamat bizonyára már korán végbement. ⚠ Nem meggyőző az a magyarázat, hogy a béles egy nem adatolt béles tészta-féle szószerkezetből önállósult volna.
☞ TESz.; EWUng.→ bél