béka-

I  békalencse A: 1570 k. beka lenchÿe (Nyr. 129: 191) J: ’poshadt állóvíz színét ellepő, apró levelű vízi növény | Wasserlinse (Lemna)’ | békanyál × A: 1662 béka nyal (Nyr. 129: 192) J: 1 1662 ’poshadt állóvizekben tenyésző, zöld, nyálkás szálakból álló moszat | Wasserfaden’ (↑); 2 1838 ’békalencse | Wasserlinse (Lemna)’ (Tzs.); 3 1838 ’ökörnyál | Sommerfaden’ (Tzs.) | békasó × A: 1692/ békasó (MNy. 64: 349) J: ’kisebb, rendszerint fehér kavics, sóder | Kieselstein’II  békaúszás A: 1876 béka-úszás (Bánhidi: Sportny. 213) J: ’a béka úszását utánzó úszásforma | Art Schwimmtechnik’ | békaugrás A: 1884 békaugrás (Nszt.) J: 1 1884 ’kicsi távolság 〈térben, időben〉 | kurzer Abstand 〈lokal, temporal〉’ (↑); 2 1888 ’négykézláb, páros lábbal való ugrálás | Art Turnübung’ (Bánhidi: Sportny. 213) | békaügetés A: 1943 békaügetésben (NemzetiSp. 1943. nov. 23.: 3) J: ’guggoló testhelyzetben, ugrálva való haladás | Art mühsame Turnübung’III  békaperspektíva A: 1892 békaperspektivából (TermtudKözl. 1892. máj. 1.: 265) J: ’talajközeli, az alulról felfelé nézés képzetét keltő ábrázolási mód; beszűkült, kicsinyes nézőpont | Froschperspektive’ | békaember A: 1949 békaemberek (MHorgász 1949. júl.: [7]) J: ’búvár | Froschmann’

Összetételi előtag, azonos a →béka főnévvel. |  ⌂  Az 1. csoport összetételei a békák környezetében levő dolgokat jelölik. A békanyál 2. jelentése tárgyi tévesztéssel, a 3. jelentés pedig a bikanyál ’ökörnyál’ (1840: MTsz.) téves használatából jöhetett létre. A békasó keletkezésének alapja az a népi hiedelem, hogy a kavicsokat a békák nyalják simára, mert a téli álom alatt minden béka egy-egy kavicsot tart a nyelve alatt, és annak szopogatásából él.  ⊚  A békalencse növénytani szakszóként is használatos.  ∼  Más, régi megnevezése: 1405 k. vizi lenche ’békalencse’  (SchlSzj. 1007.); vö. ném. Wasserlinse; fr. lentille d’eau; stb. ’ua.’.  ⌂  A 2. csoport összetételei a békák jellemző mozgásformáira (pl. úszás, ugrás) utalnak. A 3. csoport összetételeinek keletkezésére nemzetközi példák is hatással lehetettek; vö. ném. Froschperspektive; fr. perspective de grenouille; stb.: ’békaperspektíva ‹geometria, fényképészet›’; ném. Froschmann; ang. frogman; fr. homme-grenouille; stb.: ’búvár’.

☞ Nyr. 57: 129; TESz.; EWUng.; Nyr. 129: 186→ béka, ember, lencse, nyál, perspektíva, só, ugrik, úszik, üget