szócikk megosztása

bejgli A: 1847 pozsonyi beuglit (NSz.); 1888 diós bajglinak (BorsszemJ. 1888. dec. 23.: 12); 1899 bájgli (NSz.); 1932 bejgli (PHNyr. 109); 1932 peiglit (Nszt.) J: ’mákos, diós tekercs, kalács | Mohn-, Nußkuchen’

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) beugel, beugl, beigel ’mákos v. diós sütemény’ [< ném. beugen ’hajlít, görbít’]. A sütemény a hajlított, patkószerű alakjáról kapta a nevét.  ⌂  A szókezdő p-hez vö. →pánt, →polgár stb. A li végződéshez vö. →cetli, →hecsedli stb.

☞ TESz.; EWUng.