baszik A: 1213/ ? Boſou [sz.] [szn.] (VárReg. 381.); 1221 Bozou [sz.] [szn.] (Wenzel: ÁÚO. 5: 153); 1422 k. bass(t) nement [sz.] (MNy. 56: 240); 1490 k. basnec (NyK. 31: 226); 1590 bazom [▽] (SzT.) J: 1 1213/ ? ’közösül, dug 〈trágár〉 | koitieren, ficken 〈vulgär〉’ (↑), 1221 ’ua.’ (↑); 2 1785 ’〈káromkodásban, szitkozódásban〉 | 〈als Fluchwort〉’ (Nszt.); 3 1913 ’felizgat, (fel)ingerel | aufreizen’ (ÚMTsz.); 4 [ ~ rá] 1959 ’nem törődik vele, rá se hederít 〈durva〉 | auf etw scheißen 〈vulgär〉’ (ÉrtSz. 1: 428); 5 [főleg oda~ vmit vhova, rá~ vmit vmire] 1980 ’erősen üt, (oda)csap, odavág 〈durva〉 | heftig schlagen 〈derb〉’ (Híd 1980. dec. 1.: 1492) Sz: baszogat 1782 b...ogatni [sz.] ’rendszeresen magáévá tesz, megdug | öfters ficken’ (Nszt.); 1906 ’bosszantva gyötör, nyaggat | tadeln; molestieren’ (Nszt.) | baszkurál 1906 baszkërál (NyF. 34: 89); 1914 baszkurál ’piszkál, babrál; háborgat, nyaggat | herumfummeln; stören, peinigen’ (EtSz.) | basztat 1906 basztat ’piszkál, babrál | herumfummeln’ (NyF. 34: 89); 1957 ’háborgat, nyaggat | stören, peinigen’ (Bálint: SzegSz.) | baszakodik 1914 baszakodik ’feleslegesen babrál, piszmog | unnötigerweise herumfummeln’ (EtSz.)

Ótörök jövevényszó. |  ≡  Kök-török bas-; CC. bas-; oszm. bas-; csuv. pus-; stb.: ’nyom’. Megfelelője a mongolban is megvan.  ⌂  Feltehető, hogy a ’közösül’ jelentés a török nyelvekben is megvolt, csupán eufemisztikus okokból nem jegyezték föl. A magyarba történt átvétel is ugyanilyen okokkal magyarázható, így kiszorítva egy hasonló jelentésű másik, régebbi szót. A baszkurál származék játszi szóalkotás, amelynek végződése talán a diskurál (→diskurzus) mintájára keletkezett.  ∼  Idetartozik: basztikuli ’‹tréfás káromkodás›’  (1881: Nyr. 10: 183), ez a tréfás szitokszó játszi szóalkotásként feltehetőleg a baszik származéka lehet.

☞ EtSz.; TESz. basztikuli a. is; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ boszorkány, pásztormány