barlang A: 1233 Barlag [hn.] (HOkm. 4: 18); 1248 Borlogv [hn.] (OklSz.); 1341/ Barlangum [hn.] [lat. -um végződéssel] (FNESz. Borló a.); (†1082) 1350 Burlog [hn.] (HOkm. 4: 5); 1357 Bohomil porloga [hn.] (OklSz.); 1395 k. bariag [ɔ: barlag] [hn.] (BesztSzj. 215.); 1405 k. pãrag (SchlSzj. 707.); 1416 u./¹ barlangocban (BécsiK. 232); 1416 u./³ barrangba (AporK. 43); 1550 k./ ballang (NySz.) J: 1 1233 ’a föld belsejében levő üreg | Grotte, Höhle’ # (↑); 2 1416 u./² ’rejtekhely | Unterschlupf’ (MünchK. 26va); 3 1639 ’lebuj, rossz hírű lokál | Spelunke’ (SzT.) Sz: barlangi 1796 barlangi ’barlangra vonatkozó, ahhoz tartozó | Höhlen-’ (Nszt.) | barlangász 1871 Barlangászatunk [sz.] ’barlangokban túrázó, kutató személy | Höhlenforscher’ (Nszt. barlangászat a.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. brlog ’pocsolya; mocsár; vacok; trágyadomb; üreg’; szlk. brloh ’vadállat vacka, odúja; lyuk; barlang’; or. берлога ’medvebarlang’; stb. [< szláv *bьrloga ’vadállat vacka, barlang’ < szláv bьrliti ’piszkít’ ].  ⌂  A szó belseji n szervetlen járulékhang. Egyes változatok a →parlag hangalaki hatására utalhatnak. A szó eleinte valószínűleg medvék búvóhelyére utalhatott. A 3. jelentés a ném. Spelunke ’rossz hírű kocsma, vendégfogadó’ [< lat. spelunca ’barlang’] alapján keletkezett tükörjelentés lehet.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 83; AEthn. 12: 45; TESz.; EWUng.→ barna, lazsnak