barkó¹ ∆ A: 1809 barkója-is (SzT.); 1816 Barka (Gyarmathi: Voc.); nyj. baróka (ÚMTsz.) J: ’oldalszakáll | Koteletten’
Valószínűleg déli szláv jövevényszó. | ≡ Blg. (N.) бърк ’bajusz’; szbhv. brk ’ua.’, brko ’nagy bajuszú ember’; szln. brk ’bajusz-, szakállszőr; bajusz’ [eredetéhez vö. esetleg →borona¹]. ≋ Megfelelői más szláv nyelvekben is megtalálhatók. ⌂ E származtatásnak hangtani és jelentéstani nehézségei egyaránt vannak. A baróka változat a →paróka hatását tükrözi.
☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 594; TESz.; EWUng.→ borona¹, borona²