barkács × A: 1402 ? Barkach [szn.] (OklSz.); 1662/ barkácsembereket (NySz.) J: 1 1402 ? ’gyűjtögető ember; horgász | Sammler; Angler’ (↑), 1662/ ’ua.’ (↑); 2 1816 ’méhész | Bienenzüchter’ (NSz.); 3 1862 ’ezermester | Bastler’ (CzF.)

barkácsol A: 1776 barkátsolt (Nszt.) J: 1 1776 ’bukdácsol; kóborol | stolpern; schlendern’ (↑); 2 1803 ’foglalatoskodik | mit etw beschäftigt sein’ (NSz.); 3 1816 ’méhészkedik | Bienen züchten’ (NSz.); 4 1825 ’fúr-farag; készít | basteln; bereiten’ # (Nszt.); 5 1860 ’sajátos módon vadászik, cserkészik | pirschen’ (Nszt.)

A szócsalád alapja, a barkács valószínűleg szlovák jövevényszó. |  ≡  Vö. szlk. zberač ’gyűjtő’ [< szlk. zberať ’gyűjt’].  ⌂  A magyarba átkerült alak *zberkač ’gyűjtő; horgász’ lehetett; ez a szlk. zberač és zberkať ’ráncba szed, redőz’, eredetileg talán ’gyűjt, összeszed’ alapján következtethető ki. A barkács ma a köznyelvben csak bizonyos összetételek előtagjaként fordul elő; vö. barkácsbolt ’barkácsoláshoz szükséges dolgokat árusító üzlet’  (1992: Nszt.); barkácskészlet ’barkácsoláshoz használatos különféle szerszámok’  (1995: NSz.).

A barkácsol származékszó. |  ⌂  A barkács igeképzős származéka. Az ige 1. jelentése részben a →barangol hatását mutathatja.

☞ TESz. barkácsol a.; Nyr. 97: 257; EWUng.→ zabrál