barka A: 1636 barkát (NySz.); 1798 bárkák (NSz.) J: 1 1636 ’fűzfabarka; fürtös, bolyhos virágzat | Palmkätzchen der Weide; Blütenkätzchen’ # (↑); 2 1789 ’göndör hajfürt | Haarlocke’ (NySz.); 3 1928 ’szarvas fiatal agancsát borító szőrös bőrréteg | Bast 〈am Geweih〉’ (Nszt. barka¹ a.)

Belső keletkezésű, kialakulásmódja azonban bizonytalan. |  ⌂  Talán játszi szóalkotással létrejött szóösszerántás a barika ’kis bárány’  (1878: NSz.) szóból. A barika a bari (→bárány) kicsinyítő képzős származéka. A szó keletkezést a bárányok finom gyapja és a barka jelentéseivel kifejezett dolgok közötti tapintási hasonlóság is támogathatta. A jelentésváltozáshoz vö. →cica; vö. még ném. Kätzchen; fr. chaton; stb.: ’kismacska; barka’; or.  (N.) бара́шки ’barka’, tkp. ’báránykák’. – A magyarázat nehézsége, hogy a szó korábban bukkan fel az írásbeliségben, mint a feltételezett alapszó.  ≁  A barka ’dudor, folt a kikészített bőr felszínén; a kikészített bőr felső rétege’  (1826: Nszt. barkás² a.) bőripari szakszó jelentéselkülönülés a barka 2. jelentése (↑) alapján.

☞ MNy. 32: 268; TESz. barka¹ a., barka² a.; EWUng.→ bárány, berke