barack A: 1395 k. baraſc fa (BesztSzj. 847.); 1569 baraczk (MNy. 67: 488); 1597 Boroczk (OklSz. Pótl.); 1821 Baracz (NSz.); 1854 Borocz (NSz.); nyj. barack͜͜uo (Imre: FelsSz.); baracka (ÚMTsz.); baraksz (MTsz.) J: 1 1395 k. ’őszibarackfa | Pfirsichbaum’ (↑); 2 1395 k. ’őszibarack | Pfirsich’ # (BesztSzj. 848.); 3 1588 ’sárgabarack | Aprikose’ # (NySz.); 4 1664 ? ’sárgabarackfa | Aprikosenbaum’ (Wagner: Phras. 1: 21), 1800 ’ua.’ (Nszt.); 5 1847 ’vki fejének tréfás megkoppintása | Kopfnuss als leichter Schlag gegen den Kopf’ (Nszt.); 6 1925 ’sárgabarackból főzött pálinka | Aprikosenbranntwein’ (Nszt.)

Szláv, valószínűleg nyugati szláv jövevényszó. |  ≡  Cseh broskev; szlk.  (R.) broskev, broskva; le.  (N.) brzoskiew, broskiew; – szbhv. breskva, (N.) brȁskva; szln. breskev, breskva; stb.: ’őszibarack(fa)’ [< ném.  (ófn.) phersih, phirsih, persih ’ua.’ < lat.  (vulg.) persica ’őszibarack’; vö. lat. malum Persicum ’ua.’, tkp. ’perzsa alma’]. Forrása a gör. πεϱσιϰός ’őszibarack’, πεϱσιϰή ’őszibarackfa’tkp. ’perzsa’.  ≋  Megfelelői a keleti szláv nyelvekben is megvannak.  ⌂  A magyarba átkerült alak *brosky lehetett, az átvétel pedig akkor történhetett, amikor a magyarban még megvoltak a tővéghangzók; vö. →murok, →retek stb. A barasz ~ barac változatok egyfelől a barackfa  (↑) összetételből mássalhangzókieséssel, másrészt a kicsinyítő képzőnek felfogott szó végi k elhagyásával jöttek létre. A baracka változat a szó végi a-s szláv alakra megy vissza. A 3. jelentés a tengeri barack ’sárgabarack’  (1584: NySz.); sárgabarack  (1588: NySz.) kapcsolatok alapján önállósulással keletkezett; vö. még →kajszibarack. A 3. jelentés elterjedésével a kétfajta gyümölcs megkülönböztetésére az 2. jelentésben az őszibarack  (1717–1758: NySz.) megnevezés vált általánossá. Az 5. jelentéshez vö. ném. Kopfnuß ’fejre adott barack’, tkp. ’fejdió’, ném. Ohrfeige ’pofon’, tkp. ’fülfüge’. A 6. jelentés metonimikusan keletkezett.

☞ MNy. 6: 60; EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 78; NyI. 1: 108; TESz.; EWUng.→ kajszibarack, perzsa